|
1. „Elbánunk a pánikkal” –
Karosszékben ülve (Gábor S.Pál zeneszerző, pszichiáter)
„Nincs én bennem semmiféle elvágyódás. És ha valamit
kérhetek a sorstól, a Teremtőtől, akkor azt, hogy minél
tovább rendelkezésére állhassak az elesetteknek, a
depressziósoknak, a pánikbetegeknek, a szociális
fóbiában szenvedőknek. A karosszékem az én kedves
helyszínem. Nem adnám föl semmi kincsért. Itt érzem a
legjobban magam. Amíg bírom erővel, úgy érzem, eleget
kell tennem ennek a hivatásnak.”
2. Érintések – Villányi
borbarangolás Bock Józseffel
Ő az egyetlen magyar borász, akit a becenevén
szólítanak: Boxi. Borainak stílusa markáns,
összetéveszthetetlen: bennük rejlik a gazda
ellentmondást nem tűrő igényessége és szívélyes jókedve.
Bock József hova máshová is kalauzolhatná el a nézőt,
mint szülőföldjére, a szeretett Villányba. Évezredes
hagyományai vannak a szőlő – és bortermelésnek e
mediterrán vidéken. A soknemzetiségű lakosság apáról
fiúra szálló borkultúrája tette naggyá az itt termő
borokat. És a Bock Pince borai világviszonylatban is a
legjobbak közé tartoznak.
3. Élet-képek (Kornis György
festőművész)
„A Pilis régi kedvencem, fiatal koromban gyakran jártam
ide festeni. Ezek a dombok, lágy vonulatok nagyon közel
állnak hozzám, ezek vonzanak a festészetben is. A Budai
Vár pedig már több évtizede a lakóhelyem, ismerem
kívül-belül, ismerem az építészetét, udvarait, az itt
lakókat. Már fejből is le tudnám festeni, noha nem
vagyok „várfestő”. Naponta többször is átjövök a
Lánchídon, és nincs olyan évszak vagy napszak, amikor ne
lenne más, amikor ne lenne csodálatos. Hát ez az én
„szerelmes földrajzom” sarokpontja.
4. Kovács Katalin - olimpiai- és
világbajnok kajakozó .
Szerkesztés alatt! |
