1. Kép –
Visszhangok - A végtelen nyugalom völgye (Sass Szilvia
énekesnő)
„Sokszor mentünk erre amikor Salgótarjánban
koncerteztem. Egyik alkalommal felfedeztem ott, a dombon
a sztúpát. Aztán egyre inkább rituálé lett, hogy mindig
január elsején eljövünk ide áldást kérni az évre. Jövök
a csilingelő sztúpához. Számomra ez mindig egy
megnyugvást, a természettel való harmóniát, egy olyan
helyet jelent, ahol jó megpihenni és elgondolkodni pár
percet.”
2. Mohács:
a déli kapu (Láng István akadémikus)
„Azonnal Mohács jutott eszembe. Itt születtem, ezen a
vidéken. Nagyszüleim mindkét ágon dunai hajósok voltak,
a szüleim is itt ismerkedtek össze. Számomra ez a
szülőföld, teljesen nyilvánvaló, hogy ide kellett most
visszajönnöm.”
3. Zászló
a világ közepén (Somogyi Győző grafikus, festőművész)
„A keleti lovas népek szerint öt égtáj van: kelt, dél,
észak, nyugat és a közép. Ez a közép a legfontosabb,
ahol az ember megveti a lábát, ahonnan körül néz és
amihez képest méri a többi égtájat. Én, mint Budapesten
született művész, kerestem egy olyan vidéket, ahol
színek vannak, ahol él a természet, és amelyik
választott szülőföldem lehetne. Így találtam véletlenül
a Balaton-felvidékre és a Káli-medencére, ahol a nyarak
forrók, a sziklák kopárak, az ég kék és a háttérben a
Balaton párás tükre szinte tengert mutat. Ez a
Káli-medence, ahol én a szülőföldemet megtaláltam.”
4. A
Négyszögletű Kerek Erdő (Lázár Ervin író)
„Azért választottam ezt a tájat, mert nem volt más
választásom. A táj választott engem: Itt születtem, itt
nőttem föl és ehhez kötődöm annyira, hogy néha azt
gondolom, a földből áradó áramlatokhoz is valami közöm
van. Lehet szebb táj a világon, de számomra mégiscsak ez
a legszebb. Itt a hátam mögött Pálfával, Vajtával, a Sió
völgyével.” |